Újra méltó helyre került Szigeti Kilián emléktáblája

Új, méltó helyre került Szombathely híres szülöttje, Szigeti Kilián emléktáblája, amely még idén februárban került veszélybe, amikor a Welther Károly utcai házat, aminek a falán volt, bontani kezdték, ekkor került a Horváth Soma, kultúráért is felelős alpolgármestere közbenjárására a SZOVA raktárába. Magát a táblát még 2005-ben, a magyar tudomány napján állította az önkormányzat Feiszt György, akkori kultúráért felelős alpolgármester kezdeményezésére.

A tábla a bontás ellenére megmenekült, azóta egy környékbeli lakos, Jenei Ferenc felajánlotta, hogy lakóházára kihelyezzék azt. Időközben aztán az is kiderült, hogy valóban ebben a házban élt Szigeti Kilián. "Óriási köszönet Jenei Ferencnek, akinek köszönhetően újra méltó helyen emlékezhetünk meg Szigeti Kiliánról" - mondta Horváth Soma alpolgármester a szerdai bejáráson.

Szigeti Kilián (1913-1981)

Szigeti János vasúti irodakezelő családja Szombathelyen a Söptei (ma Welther Károly) utcában élt. Szigeti Miklós 1913. április 19-én született. A premontrei gimnázium hat osztálya után jelentkezett bencésnek Pannonhalmán. Az érettségi után, 1931-ben szerzetesként kapta a Kilián nevet. Latin- történelem szakos tanárként 1938-ban Kelemen Krizosztom főapát Rómába küldte a Pontificio Istituto di Musica Sacra egyházzenei pápai főiskolára, ahonnan négy év múlva egyházzenei doktorátussal tért haza. Ezt követően egész életét Pannonhalmán töltötte: gimnáziumi énektanár, főiskolai tanár, a rendi kórus vezetője volt. Az 1950 után a székesegyház őreként két harangot is öntetett a bazilika részére és ő készíttette a Szent Benedek-kápolnában látható Jézus Szíve-szobrot. 1947-49 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán orgona tanulmányokat folytatott. Pannonhalmi munkásságának sajátos terméke a ""Rosa mystica" című kéziratos kötet, amelyben lelki írók és misztikusok műveit fordította. Az 1946-ban megjelent "Opus Dei" bencésdiák-imakönyv énekes részét ő szerkesztette. Tudományos munkásságát a magyar középkori liturgia-történet, az orgonatörténet és az orgona-építés munkálati tették ki.

Megkezdte a ""Régi magyar orgonák" könyvsorozat megjelentetését. 1974-ben Kőszeg, majd Győr, Szombathely, Pécs és Eger városok orgonái következtek. Szeged régi orgonáiról írt monográfiája és a Pfeiffer Jánossal közösen készített „A veszprémi székesegyház zenéjének története” című könyve. már halála után jelent meg. Több mint egy tucat új orgonát tervezett, javított. Pannonhalma környékének régi orgonáit a Millenniumi Emlékműben gyűjtötte össze. 1981 karácsonyán a győri kórházban halt meg. Szigeti Kilián személyiségében a képességek, a szorgalom és a szívós akarat harmóniában volt a gyakorlati életvitellel. ÉLetszerű órái voltak, diákjai rajongtak értte. Olyan tanár volt, aki akarva, akaratlanul nevelt. Zeneszerzőként is jelentőset alkotott; sok zenei előadást tartott, felállította és gondozta a pannonhalmi kottatárat a „Musicothecá”-t. Azon jeles bencések közé tartozik, akik a kapott talentumaikat jól kamatoztatták.

Fotó: Bonyhádi Zoltán