író, műfordító, újságíró (Szombathely 1883. május 23.-Eaubonne 1966. február 7.)
Lackenbacher Andor néven született. Jogot és bölcsészetet hallgatott Budapesten, majd a párizsi Sorbonne-n. 1905 és 1906 között a Pesti Napló párizsi és balkáni tudósítója, majd 1910-tôl 1919-ig az Est munkatársa volt.
Jogász, képviselő (Nagyunyom 1799. május 29.-Balogfa, 1874. május 8.)
Megyei tisztviselő, az Akacs-alapítvány létrehozója. A Balogfán élő középkori eredetű - vele férfiágon kihalt - nemesi családból származott. 1823-tól Vas vármegye esküdtje, majd táblabírája volt.
sivatagkutató (Borostyánkő 1895. augusztus 22.-Salzburg 1951. március 22.)
Almásy László a XX. századi sivatagkutatás nemzetközi jelentőségű magyar képviselője. Nem volt földrajztudós, hanem sportember, a szó századfordulón vett értelmében. Vagyontalan, de nagy műveltségű arisztokrata, aki számára a motorizáció egyszerre volt megélhetés és lehetőség a versenyzésre.
építész (Riegel, 1751. május 28.-Szombathely, 1823. június 7.)
Először az asztalosmesterséget, majd a kézművességet tanulta ki. A pozsonyi prímási palota építésekor Hefele Menyhért másodpalléra, 1793-tól főpalléra volt. 1794-ben - Hefele halála után - átvette a szombathelyi Székesegyház építésének vezetését. Az építkezés sikeres befejezése alapos szaktudásának volt köszönhető.
gróf (politikus, miniszter, az MTA tagja) (Bécs, 1846. május 29.-Genf, 1933. február 7.)
Nagybirtokos, arisztokrata. 1872-től Deák-párt tagja, majd a Sennyey-féle konzervatív párthoz csatlakozott. 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére. 1899-ben belépett a Szabadelvű Pártba, 1901-től 1903-ig a képviselőház elnöke volt. 1903 végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, 1904-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe, majd a Függetlenségi Pártba.
teniszező, teniszedző (Szombathely, 1911. szeptember 18.-München, 1986. szeptember 22.)
1947-ben Párizsban, a Roland Garros francia nemzetközi bajnokságon férfi egyesben győzelmet szerzett, és ugyanitt Körmöczy Zsuzsával a vegyes párosban harmadik helyezést ért el. 1948-ban Wimbledonban férfi egyesben lett harmadik. A Budai Torna Egylet, a budapesti Egyetemi Athletikai Club (BEAC), a Vasas Sport Club, és a Bástya játékosaként férfi egyesben 23, férfi párosban 10 és vegyes párosban 5 bajnoki címet szerzett.
költő, könyvtáros, elbeszélő (Nemescsó, 1896. augusztus 4.-Budapset, 1962. április 7.)
Zsellércsaládból származott. 1909-től cipészinasként Szombathelyen dolgozott. 1923-ban végezte el a polgári iskolát Budapesten, majd 1927-től a soproni evangélikus tanítóképzőben tanult. Barátainak - dr. Várady Imrének és Ősz Ivánnak - köszönhetően első kötete a Szombathelyi Kultúregyesület támogatásával jelent meg.
Levéltáros, történetíró (Ihászi 1837. május 28.-Szombathely 1921. április 20.)
Balogh Gyula a Veszprém megyei Ihásziban született Pápán, Kőszegen és Szombathelyen tanult. A Pesti Jogi karra iratokozott be, de nem lett ügyvéd.
1859-ben Vas Gereben Képes Újságjának szerkesztője volt. 1861-ben saját fordításában jelentette meg Heine verseit. 1861-1867-között a körmendi járás esküdtje, majd Vas vármegye aljegyzője volt. 1867-től kiadta és szerkesztette a Vasmegyei Lapokat. 1870-ben kötetbe gyűjtötte saját verseit, megalapította és szerkesztette a Sopron Megyei Közlönyt.
hegedűművész, tanár (Budapest, 1899. április 3.-Auschwitz, 1945.)
Budapesten született. Zenei tanulmányait Hubay Jenő mesteriskolájában végezte. 1917-ben diplomázott. Ez év tavaszán Berlinben mutatkozott be. A fővárosi sikert több német nagyvárosi koncert követte. Budapesten 1920-ban lépett pódiumra.
költő (Szombathely, 1902. március 8.-Pécs, 1981. március 4.)
"Széll Kálmán utca 37 alatt
e vers jelölje meg a házfalat,
mert itt születtem egy
tavasz-napon..."
E sorokkal kezdődik a szombathelyi származású Bárdosi Németh János kései verse, az Emléktábla. A költő 1902. március 8-án egy udvari cselédlakásban látta meg a napvilágot.
nyelvész (Komárom, 1883. május 20.-Budapest, 1964. április 10.)
A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán szerzett magyar-latin szakos tanári, 1906-ban bölcsészetdoktori oklevelet. 1909-ben Nagyszebenben, 1910-től Budapesten tanított. A Tanácsköztársaság idején a finnugor nyelvészet megbízott tanára lett.
zeneszerző, pedagógus, népdalkutató (Bakonyoszlop, 1926. május 19.-Szombathely, 1982. szeptember 27.)
A Petőfi u. 31. számú lakóházon emléktábla jelzi, hogy abban az épületben élt és alkotott Békefi Antal pedagógus, népzenekutató.
A Veszprém megyei Bakonyoszlopon született 1926. május 19-én. Életútja nehéz körülmények között indult, 10 éves korában édesanyját, 17 évesen édesapját vesztette el.