Szombathely környéki látnivalók

A Szegedy-család kastélya (Acsád)
Acsád legismertebb műemléke, melyet 1790 körül barokk stílusban építettek. Jelenlegi klasszicista formáját 1824-ben nyerte el, amikor Szegedy Ferenc átépíttette a kastélyt. Az épület, melynek dísztermében ornamentális mennyezetstukkók találhatók, valamint a kastélyparkhoz tartozó híres platánsor műemléki védettségű.

Nyitvatartás: egész évben

Ablánc-malom (Acsád)
Acsád határában ideális kirándulóhely az Ablánc-malom és környéke, mely egy elpusztult falu emlékét őrzi.

Nyitvatartás: egész évben

Római katolikus templom (Balogunyom)
A mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templomot román stílusban építették. Megmaradt szentélye és lőrésablakai a XIII. századból valók. A XV. Században gótikus stílusban átépítették, erre a csúcsíves déli ajtó, a sekrestyeajtó és szentségtartó emlékeztet. A XVIII. században barokk, a XIX. században klasszicista stílusban bővítették. Berendezése egységes, művészi barokk munka - freskómaradványai szintén említésre méltók.

Nyitvatartás: egész évben

Szent Mihály-templom (Csempeszkopács)
A csempeszkopácsi Szent Mihály-templom a XIII. századi falusi építészet kiemelkedő emléke. A templomhajó és a szentély 1250 körül készült. Ez volt az első építési periódus, a torony később épült a templomtesthez. Téglából épült falazatában római kori téglák és sírkőtöredékek kerültek napvilágra, tanúsítva, hogy már a rómaiak idejében is állt itt valamilyen építmény. A templom román kori állapota rekonstruálható: hajója és félköríves záródású szentélye ma is alapvetően a XIII. század közepén kialakult állapotnak felel meg. Rangos tárgyi emlékei a barokk korból származnak: az oltárkép és fából készült kerete - csúcsún Szent Mihály szobrával. A Szentháromságot ábrázoló oltárképet Dorffmaister István festette.

Elérhetőség
Telefon: +36 (94) 379-678
Nyitvatartás: egész évben (napközben folyamatosan, a kulcsok elkérésével)
Belépőjegy: nincs, önkéntes adományokat elfogadnak
Megjegyzés: Kulcsok elkérhetők: Sümeghi József Csempeszkopács, Rákóczi F. u. 21. 0036-94/379-678
Magyar nyelvű idegenvezetés kérhető Pungor Zoltán múzeumvezetőtől.

Helytörténeti Gyűjtemény (Csempeszkopács)
A mai helytörténeti múzeum épülete annak a kastélynak a megmaradt része, amelyet Csempeszházi Balogh Bertalan építtetett a XVI. század harmadik negyedében késő reneszánsz kúriaként. Állandó kiállítások: Csempeszkopács építészetének és szobrászatának ezer éve: sírkövek, töredékek a X-XIX. századból. Csempeszkopács román-kori temploma, a Balogh- Sarlay Kiskastély, plébánia és iskolaház a XVII. századból. Csempeszkopács hely-, és iskolatörténete: oklevelek, iratok, pecsétek, falutörvény 1642-ből, térképmásolatok, fényképek. Csempeszkopács és környékének néprajza: bútorok, viseletek, a paraszti gazdálkodás eszközei, a szőlőfeldolgozás eszközkészlete. Kovács, bognár és szabó kisipar: szerszámok, félkész és kész kisipari tárgyak. Károly Antal emlékszoba: Csempeszkopács Ybl-díjas építész - szülöttjének élete és munkássága. A XIX-XX. század liturgiájának miseruhái.

Elérhetőség
Telefon: +36 (94) 579-028
Nyitvatartás: egész évben, k - sz: 14.00 - 17.00
Belépőjegy: 200 Ft
kedvezmény: diák, nyugdíjas: 100Ft, 3-6 éves gyermek: 50Ft, családi jegy: ( 3-10 főig ) 500Ft, csoportos jegy 11 fő felett: 1500Ft, nyugdíjas, gyermek 11 fő felett: 800Ft
Megjegyzés: Megbízott: Molnár Tamásné, 9764 Csempeszkopács, Béri Balogh Á. u. 5. Tel: 0036 ( 94 ) 379-401

Weöres Sándor - emlékház (Csönge)
Weöres Sándor úrilaka és szülőháza. A kúriát budakeszi Weöres Sándor földbirtokos 1878-ban építtette. Állandó kiállítás: Weöres Sándor írásainak fotói, életútja képekben.

Elérhetőség
Telefon: +36 (95) 395-001
Nyitvatartás: Nyitva tartás: előzetes egyeztetés alapján, az önkormányzat telefonszámán.
Belépőjegy: nincsen, becsületkassza van
Megjegyzés: Megbízott: Göltl Andrásné 0036 ( 30 ) 609-0389

Szent György-templom (Dozmat)
A település középkori eredetű plébániatemplomának falaiban több, római sírkövet találtak, melyek a település római eredetét valószínűsítik. Ezt bizonyítja az is, hogy a templom a római villaépítésben kedvelt tájolás szerint kissé eltér a K-Ny- iránytól. Az épület az 1600-as években pusztulásnak indult, mígnem 1707-ben barokk stílusban átépítették, s ezt a képet mutatja ma is.

Vasfüggöny-emlékhely (Felsőcsatár)
Felsőcsatár területe egykor a határsáv-övezethez tartozott, így az elzártság hosszú éveken keresztül hozzá tartozott a falu életéhez. A vasfüggöny-emlékhely 1948-1989 közötti időszakra terjedően mutatja be az egykori vasfüggöny kicsinyített másolatát, az eredeti építményekből származó drótokkal, oszlopokkal és az egykori határsávból származó relikviákkal.